Az idős betegek szívinfarktusának ellátásával, sztatinkezelésével, malnutríciójának leküzdésével, transzkatéteres aortabillentyű-beültetésének (TAVI) javallatával és a TAVI utáni endocarditis megelőzésével kapcsolatos aktuális európai ajánlásokat tekinti át a cikk.

A demográfiai változásokkal párhuzamosan a szerzett szívbillentyű-be­tegségek jelentősége egyre nő. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll ren­delkezésre, így a súlyos billentyűhibák kezelése műtéti úton, a billentyű helyreállításával vagy pótlásával történhet. Egyre gyakrabban alkalmaznak katéteres eljárásokat is. A cikk a felnőttkori szívbillentyű-betegségek miatt szükségessé váló műtétekkel kapcsolatos aktuális ajánlásokat mutatja be.

A Mycobacterium chimaera invazív fertőzések potenciálisan összefüggésbe hozhatók a szívműtétek során használt melegítő-hűtő egységekkel.

Egy európai vizsgálat szerint az antioxidánsokban gazdag táplálkozás csökkenti a műtétek utáni pitvarfibrilláció kockázatát.

A pitvari szeptumdefektus zárása idősekben jelentős klinikai és hemodinamikai javulással járt, ami hosszú távon is fennmaradt. Ez indokolttá teszi az eljárás alkalmazását az öregekben is.

A társadalom öregedésével egyre fontosabb, hogy ismerjük a heveny aortadisszekció kockázati tényezőit és mellkasi fájdalmak okát kutatva gondoljunk erre a kórképre. Az új kezelési lehetőségek miatt az intenzív terápiás szakemberek, a kardiológusok és a szívsebészek újabban fokozott figyelemmel fordulnak a heveny aortaszindrómák felé. Bár eddig csak néhány centrumban rendezkedtek be a klinikai algoritmusok végrehajtására, mellkasi fájdalom esetén a képalkotó vizsgálat mielőbbi elvégzésére, a heveny coronaria-szindrómára vonatkozó algoritmusokhoz hasonlóan ennek a diagnosztikai cselekvéssornak is széles körben el kell terjednie.

A krónikus vénás elégtelenség fontos és gyakori kórkép, becslések szerint 18 és 79 éves kor között hatból egy férfit és ötből egy nőt érint. 

A veleszületett szívhibával élő felnőttek száma nő. A radiológiai képalkotás alapvető fontosságú ebben a betegcsoportban mind az első kivizsgálás, mind a követés során. A veleszületett szívhiba miatt operált betegek tízéves túlélése ma 90% fölött van. 

A PREPAIR az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a clopidogrel telítő adagjai közötti különbséget vizsgálta. Az optimális antiaggregációs hatás eléréséhez a kettős telítő adagolást javasolja az intervenció (PCI) előtt. A beavatkozás előtti napon 600 mg-os telítő adaggal előkészített, majd a beavatkozás reggelén ugyanilyen dózisban részesített betegek eredményei valamennyi végpontban szignifikánsan jobbnak bizonyultak a másik két alkalmazási módhoz képest.

A Béta-receptor-blokkolóké az egyik legfontosabb antihipertenzív gyógyszercsoport. A hypertonia szinte általános a praediabeteses és manifeszt 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek körében. A szövődmények megelőzése érdekében a vérnyomást pontosan kell beállítani, az érvényben levő irányelvek szerint. Az elsőként választandó szerek a renin–angiotenzin rendszer gátlószerei: az ACE-gátlók és az angiotenzin-2-receptor 1-es altípusának antagonistái (angiotenzinreceptor-blokkolók, ARB), mivel vesevédő hatásuk van, és a szívizom átépülését (remodeling) is gátolják. Egyes szerek a peroxiszóma-proliferátor által aktivált g-receptor aktiválásával a glükóztoleranciára is kedvezően hatnak. A vérnyomást gyakran csak b-blokkolót is tartalmazó kombinációval lehet a célértékre beállítani. Erre a célra gyakran a metoprololt használják. A carvedilollal végzett számos összehasonlító vizsgálat alapján ez a hatóanyag kedvezőbb lehet a metoprololnál és más, első vagy második generációs b-blokkolóknál.